A ma látható egyemeletes épület a 18. század elején épült jelentős középkori maradványok felhasználásával, később többször átépítették. Azon kevés várnegyedbeli épületek közé tartozik, amelyeknek kapualja és udvara máig nyitott a nagyközönség előtt, így láthatóak ritkaságszámba menően szép gótikus belső részletei is.

Az épület középkori elődje két, az utcára merőleges traktussal bírt, közöttük kapualjjal. A kapualjban kétoldalt 15. századi gótikus mérműves ülőfülkék maradtak fenn jó állapotban. A kapualjon túl két oldalon, a két traktus végében egy-egy középpilléres, gótikus árkádívpár nyílik. A kapualjtól délre, balra eső középkori traktus valamivel hosszabb és szélesebb volt az északinál. A déli rész utca felé eső földszinti helyiségét gótikus, kétmezős keresztboltozat fedi. A két hosszanti traktus és a kapualj összképe így 14. század végi - 15. századi eredetre utal. Némiképp más eredményt hozott azonban a déli traktus déli, külső falának kutatása. Az épület délkeleti sarkán emeletmagasságig fennmaradt kváderköves armírozáson túl, nyugatabbra, emeleti szinten ugyanis két tagból álló, ún. rézsűs ablakcsoport bukkant elő, amelyek korát a kutatás hajlamos a 13-14. század fordulójára tenni. Az ablakcsoporttól nyugatra, ugyanezen a szinten egy másik armírozás maradványai is előkerültek, de az emeleti rész ezen túl is folytatódik, s itt további, de későbbi gótikus nyíláskeretek maradványai is előtűntek. Mindez azt valószínűsíti, hogy az épületnek ez a délkeleti része korábbi eredetű, továbbá az is látszik, hogy tőle délre eredetileg valamilyen nyitott tér, legalábbis köz vagy sikátor létezett. (A tőle délre felépült modern Szentháromság téri tömb kialakítása során ezt igyekeztek érzékeltetni.)

A 18. század elején romjaiból fel- és átépített házat 1800 körül akkori tulajdonosa, Christen Ferenc orvos átalakíttatta. Ekkor nyerte el homlokzata a máig jellemző korai klasszicista formáját, bár ezen utóbb több változtatás történt, különösen a földszinti részen. A második világháborúban jelentős sérüléseket szenvedett.

Főhomlokzatának emeleti szintjén rekonstruálták hat ablakának eredeti formáját. A balról számított negyedik ablaka kettős, amely az alatta elhelyezkedő, egyszerű kőkeretezésű, kosáríves záródású kapuját van hivatva hangsúlyozni. A földszinten egyedül a kapu maradt meg eredeti formájában és helyén, az attól balra és jobbra elhelyezett ablakok teljesen új kialakításúak. Az épület igényes helyreállítását 1965-ben Csemegi József, Budai Aurél és Király József tervei alapján végezték. Falai között működik ma az Alabárdos étterem.