A budai Várhegy déli végén a Duna fölé magasodó volt királyi palota épületegyüttese - újabb nevén: a Budavári Palota - a mai formájában a csak a 18-19. századig vezethető vissza. Ráadásul az eredeti arculat a második világháborúban elszenvedett károk helyreállítása során jelentős átalakításon ment át. Közismert azonban, hogy a jelenlegi épület sok évszázados "alapokon", a középkori magyar királyok palotája helyén áll.
A középkori palota eredete sajnos a múlt homályába vész. Az írott források és a régészeti adatok gyér volta miatt az első budai palota felépítése máig sem időrendben, sem helyrajzilag nem pontosan behatárolható, így csak abban lehetünk biztosak, hogy építése Buda várának, illetve városának a tatárjárást követő alapítása után történhetett meg. Joggal feltételezhető, hogy a király által újonnan alapított, nagyszabású erődítményen belül királyi szálláshelynek is kellett lennie. Erről korábban éles szakmai viták folytak. Így - ha körültekintőek akarunk lenni - két, illetve három főbb álláspontot kell ismertetnünk, hozzátéve, hogy ezek egyike sem ad képet az első középkori budai királyi palota építészeti formájáról.
A mai palota helyén állt középkori palota építéstörténete csak a 14. század közepétől követhető többé-kevésbé nyomon, de - a pusztítások miatt - mind a középkori, mind a török kori építészettörténet számos részlete homályos vagy vitatott. Bővebb, tervanyagot is tartalmazó adatok csak a barokk kortól állnak rendelkezésünkre.
