Egyemeletes lakóház barokk homlokzattal, középkori részletekkel. A 14. században épült középkori lakóházat a 15-16. században többször átépítették. Az 1686-os ostrom során megrongálódott, de földszinti része teljes egészében megmaradt. A 18. század közepén a szomszédos épületet birtokló klarissza apácák vásárolták meg. A rend 1782-es feloszlatása után kialakított Országház szolgálati lakásait helyezték el itt.

Öttengelyes homlokzatát háromtagú barokk főpárkány zárja, a földszint felett övpárkánnyal. Emeletét dór lizénák tagolják öt mezőre, mindegyikben egy-egy volutás záradékú ablakkal, a mellvédeken stukkó-kötényekkel. A vonalazott falsíkú földszint középtengelyében egyenes záradékú, sima tömbkő-keretes klasszicista kapu nyílik, szárnyain barokk vasalás. Két oldalán szalagkeretes ablakok helyezkednek el. Kapualja középkori dongaboltozatos, oldalain két-két csúcsíves lóhereíves ülőfülke, valamint egy hasonló hármas ülőfülke. Földszinti helyiségei 15. és 16. századi dongaboltozatosok. Udvari homlokzatán szalagkeretes barokk ablakok nyílnak. Déli oldalán udvari szárnnyal bővült. A 19. század elején a kapuját egyszerű klasszicista kapuval cserélték föl.