Az egyemeletes, két utcára néző lakóház helyén eredetileg két középkori ház állott, melyek feltehetőleg a 14. században épülhettek. 1686 után többször átalakították, újjáépítésének utolsó fázisa 1780 táján történt, ekkor nyerte a Táncsics Mihály utca felé copf, a Fortuna utca 21. számú ház felől pedig barokk homlokzatát (az utóbbi épületrész a második világháborúban megsemmisült). Háromtagú főpárkány és övpárkány tagolta, az eredeti homlokzatból csak a copf füzérbe foglalt török fejjel díszített ajtókeret, valamint két földszinti és egy emeleti ikerablak maradt meg. A kapualj dongaboltozatos, déli oldalfalában ülőfülkepár látható. Az emeleti északi szélső szobájában többek között egy táncoló párt ábrázoló falfestmény került elő, mely jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán megtekinthető. Az emelet déli utcai szobájában 16. századi fülkék maradtak meg. Az épület udvari szárnyának földszintjén barokk keresztboltozatos, kosáríves árkádsor húzódik végig.