A budai vár története 1686 után

A romokon újrakezdődő élet Napra pontosan 145 évvel az után, hogy Mátyás király templomában elhangzott az első kutbe - a török hivatalos pénteki imádság -, 1686. szeptember 2-án újra keresztény zászló lengett Buda felett. Pontosabban: a fölött a...

A budavári királyi palota

alatt kétségkívül az említett délnyugati tornyot kell értenünk. Az elnevezés nagy valószínűséggel Anjou István hercegtől, Nagy Lajos király öccsétől származik, aki 1347-1353 között tartózkodhatott itt. A hercegi palota fentebb vázolt formájában...

A török kori Buda (1541-1686)

Mohács után - Buda elfoglalása előtt 1541 - fontos dátum a magyar történelemben, amely mindenekelőtt Buda török elfoglalásának és az ország három részre szakadásának évszámaként él a köztudatban. Kevésbé ismert azonban, hogy a magyar királyi székhelyet...

Galéria

Az 1850-ben épült Bécsi kapu, 1890-es évek első fele Klösz György felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest Az 1936-ra felépített Bécsi kapu, 1936 Berger Rezső felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest Buda visszavételének 250....

Buda város története a kezdetektől 1541-ig

A település előzményei A magyar középkor királyi székvárosai között Buda a legifjabb. A Várhegy fennsíkját koronázó erődítményt és az alatta a Duna partján elnyúló települést, vagyis Buda városát IV. Béla király (1235-1270) alapította a mongolok...

Táncsics Mihály utca

épületegyüttes állt. A középkori források Kammerhofként vagy Magna Curia Regisként említik, amelyet végül 1382-ben Nagy Lajos király eladományozott a pálos szerzeteseknek. E helyen a 14. század közepétől többek között egy Szent Márton tiszteletére...

Táncsics Mihály utca 7-9-11. - Kammerhof (Magna Curia Regnis)

itteni tartózkodására egyéb bizonyíték nincs, közvetett adatnak tartható viszont, hogy 1349-ben Erzsébet özvegy királyné (Nagy Lajos király anyja) az általa itt alapított Szent Márton-kápolnára búcsúengedélyt kért a pápától. 1382-ben mindenesetre...

Kapisztrán tér 1. - Állami Nyomda, Városháza

A zártsorú, körülépített udvaros, kétemeletes klasszicista épületet feltehetően Kimnach Lajos építőmester építette saját magának 1835-ben, az addig üres, erődítési területen lévő telken. Az épületet az örökösök 1855-ben eladták a Kincstárnak. 1876-ban...

Dísz tér

vonalában lehetett, később viszont a beépítések hatására ez valamelyest északabbra tolódott. A 14. század második felében Nagy Lajos király Szent György tiszteletére kápolnát építtetett a téren, mely az északi részen, nagyjából az 1849-es honvéd emlékmű...

Szentháromság tér - Pénzügyminisztérium

A Szentháromság tér, Hess András tér, Fortuna utca, Fortuna köz, Országház utca által határolt épületegyüttes telkének nagy részét az 1686-os ostrom után a jezsuiták szerezték meg. Itt, rendházukkal szemben építették fel 1747-re akadémiájukat...

Szent János-kolostor

jól mutatja, hogy 1301-ben templomában temették el az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást, és hogy későbbi bővítését Nagy Lajos király anyagilag is támogatta. A kolostorban valószínűleg már a korai időszaktól hittudományi iskola is működött A 15....

Impresszum

Az internetes adatbázis alkotói Szerzők: Fónagy Zoltán történész, MTA BTK Történettudományi Intézet Magyar Károly régész, Budapesti Történeti Múzeum Végh András régész, Budapesti Történeti Múzeum Zádor Judit régész-történész, Budapesti Történeti Múzeum...