Galéria

miniszteri váróterme, 1910-es évek Ismeretlen felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest A Szentháromság tér a budai Városházával, 1890-es évek Weinwurm Antal felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest A budai Városháza épülete, 1900...

A budai vár története 1686 után

alapokkal - ingatlantulajdonos vagy céhbeli iparos -, akkor az ún. polgárdíj lefizetése után letehette a polgáresküt. A budai városrészek közül a várban volt a legmagasabb a polgárjoggal rendelkezők aránya. Mivel polgárrá csak katolikusokat fogadtak, a...

A budavári királyi palota

A budai Várhegy déli végén a Duna fölé magasodó volt királyi palota épületegyüttese - újabb nevén: a Budavári Palota - a mai formájában a csak a 18-19. századig vezethető vissza. Ráadásul az eredeti arculat a második világháborúban elszenvedett károk...

A török kori Buda (1541-1686)

még 1541 októberében meghalt. (Állítólag a budai pasa mérgeztette meg.) A török uralom első évében ugyanaz maradt a budai városi bíró, aki a foglalás előtt volt, és az esküdtek is a korábbi elitből kerültek ki. A későbbi budai bírák között már...

A budai vár

Köszöntjük az Olvasót! A budai várnegyed két végén immár több mint fél évszázada a kultúra és a tudomány intézményei kaptak otthont. A második világháború után, a romjaiból újjászülető várpalota épületeiben a jelenlegi Budapesti Történeti Múzeum, a...

Középkori erődítések

A budai Várhegy fennsíkját uraló erődítéssel övezett települést a mindennapos szóhasználat várnak nevezi (Várnegyed, budai vár, Budavár). Ha pontosan akarnánk kifejezni magunkat, valójában erődített városról kellene beszélnünk. A fogalmak keveredésének...

Barlang- és pincerendszer

A budai vár épületei alatt többszintes barlang- és pincerendszer húzódik. Középkori és újkori okleveles emlékeink bizonyítják, hogy a budai polgárok egyik legfontosabb gazdasági tevékenysége a szőlőművelés és az ehhez kapcsolódó borkimérés volt. A...

Színház utca

Rövidke utca a vár délkeleti részén a Dísz tér és a Szent György tér között. Az utca középkori előzménye, a Szent János utca déli irányban jóval hosszabb volt: keresztülhaladt a mai Szent György téren (amely akkor még beépített terület volt), és...

Tóth Árpád sétány

A budai vár nyugati várfalának a Fehérvári kaputól az Esztergomi sarokrondelláig terjedő belső részén a középkorban és a törökök alatt nem volt végig járható út, mert a középkori városfal tövében csak hadicélokat szolgáló sikátor húzódott. Út csak a...

Várbazár / Várkert

A budai Duna-part királyi palota alatti szakasza a 15. század óta három részre oszlik. Jelen ismereteink szerint Zsigmond uralkodása (1387-1437) alatt épült meg a királyi palota erődítéseinek a Dunához lenyúló, hatalmas, udvarszerű része, a Keleti...

Impresszum

főigazgatója Az adatbázis alapjául a Budapesti Történeti Múzeum és az Enciklopédia Humana Egyesület 2003-ban megjelent A budai vár. Építészeti és helytörténeti emlékek című CD-ROM szolgált. Az internetes fejlesztés a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége...

Dísz tér

barokk házat, s helyére a ma is álló eklektikus kétemeletes bérházat emelték (Dísz tér 16.). Ezzel egy időben készült el a budai vár 1849-es bevételéről megemlékező Honvéd emlékmű, melyet a tér északi részén állítottak föl. 1900-ban elbontották a tér...

Úri utca 53. - ferences kolostor, Helytartótanács, MTA-intézmények

Az 1686. évi ostrom után rögtön Budára érkező ferences szerzetesek vették birtokba a Mária Magdolnáról nevezett középkori templom romjait és az azzal szomszédos négy egykori magántelket az Úri utca és az Országház utca között. Ezen a területen...

Szent Mihály-kápolna

- csak 1997. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Belsejében egy emléktáblát helyeztek el, mely a Budai Vár története során a várban és a várért elesett hősöknek és áldozatoknak állít emléket.

Kapisztrán tér, Mária Magdolna-templom, Magdolna-torony (Helyőrségi templom)

A Kapisztrán tér legrégibb épülete a késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony, mára az egyetlen középkori torony Budán, amely viszonylagos épségben és eredetiségében vészelte át az évszázadok során az ostromok okozta sorozatos rombolásokat, az...

Halászbástya

Budapest városképének talán legismertebb eleme, a város egyik jelképe a Halászbástya. Elnevezését a hagyomány azzal magyarázza, hogy védelmét a halászok céhe látta el; valószínűbb azonban, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról kapta...

Dísz tér - Honvéd emlékmű

A budai vár 1849. május 21-i visszafoglalását megörökítő emlékmű terve már 1871-ben felmerült, felállítására - egy 1887-ben hozott döntés alapján - azonban csak 1893-ban került sor. Az emlékmű szoboralakjait Zala György szobrász készítette, míg a...