A tér és a Nándor utca sarkán ma álló, trapéz alaprajzú, hátsó részén zárt udvart magába foglaló lakóház valószínűleg több középkori épület helyén jött létre a 18. század elejétől kezdve. (Egyes korai barokk helyszínrajzokon ezen a helyen még foghíj látszik.) Érdekes módon végig a 18. század folyamán és a 19. század elején - egymást váltva - különböző kovácsmesterek családjai lakták. Közülük az 1776-1825 között birtokos Lobner Jánoshoz köthető az épület mai formájának kialakítása. Eztán Szeth Kristóf budai tanácsos és városkapitány tulajdonába került, és az ő családja birtokolta végig a század folyamán.

A térre néző főhomlokzata a polgári copf építészet szép példája. Földszinti része háromtengelyes, egyszerű kiképzésű, egyetlen dísze a jobb oldalon nyíló kapu fölötti kettős füzér, illetve a két ablak copf rácsozata. A négytengelyes kiosztású emelet sokkal igényesebb: az ablakok között és a széleken kettős ión lizénákkal tagolt, melyek felett konzolos díszű főpárkány fut végig. A két szélső ablak mellvédjén füzér, a két középsőén szalagfonat díszítés látható. Hosszú, boltozatos kapualj vezet az udvarra, melynek déli szárnya földszintes, északi és nyugati szárnya emeletes. Itt az emelet szintjében konzolokon nyugvó folyosó fut körbe.