Középkori épület helyén, maradványainak részleges felhasználásával felépített, "U" alaprajzú, 18. századi eredetű lakóház. A visszafoglalás során romossá vált eredeti építmény helyén valószínűleg 1741 után (ekkor került Kothl János mészáros, városi tanácsos tulajdonába) épült fel a barokk lakóház. 1807-ben Grigely József volt piarista tanár szerezte meg, s a ház ezután nyerte el többé-kevésbé máig megmaradt korai klasszicista formáját a főhomlokzat jellegzetes domborműveivel. A 20. század elejétől a báró Hatvany család tulajdonába került; Hatvany Lajos, a neves irodalmár és mecénás itt látta többször vendégül Thomas Mannt. 1932-ben Kismarty-Lechner Jenő tervei alapján átalakították, s többek között ekkor készült ma látható neobarokk kapuja, felette copf-ízlésű füzérdísszel. Az 1944-1945-ös ostrom során az emeleti része igen erősen megsérült. 1950-1952-ben Imrényi Imre vezetésével állították helyre az 1932-es átépítés szerint.

Főhomlokzata a földszinten öt-, az emeleten hattengelyes, középen enyhe előreállású rizalittal. A földszint középtengelyében elhelyezett neobarokk kapu két oldalán két-két sima keretezésű ablak van, korai klasszicista stílusú vasrácsokkal. A földszinttől övpárkánnyal elválasztott emeleti részen az ablakok között mélyített tükrökben elhelyezve füzérdíszes medaillonokon Vergilus, Cicero, Szokratész és Livius, illetve középen Quintilianus és Seneca (kettős) domborművű képe látható. Az ablakok feletti mezőkben allegorikus domborműveket helyeztek el az alábbiak szerint: a bal oldali két ablak fölé a zene és a költészet, a középső kettő fölé (nyújtott szemöldök mezőben) Pallasz Athéné körül csoportosulva a festészet, szobrászat történelemtudomány, csillagászat és földrajz, míg a jobb oldali ablakok fölé a nyelvészet és vegyészet allegorikus alakja került.

Udvarára vezető boltozatos kapualjában figyelmet érdemel egy, a lépcsőház felé nyíló copf ajtórács, S.A.I. monogrammal. Az udvar északi szárnya a földszinten eredetileg nyitott, árkádos megoldású volt, kocsiszínként, istállóként szolgált. Pincéjének egyik tere középkori eredetű, középen nyolcszögletű kőpillérrel. (A pilléren nyugvó boltozatok azonban már török, illetve barokk szerkezetek.)