Egyemeletes barokk városi palota, amelyet két önálló középkori épület romos maradványainak felhasználásával építtettek fel a 18. század folyamán tulajdonosai: Georg Prunner kamarai tanácsos és a gróf Zichy család. Az 1760-as években rövid ideig Albert szász-tescheni herceg, királyi helytartó budai szállásaként is szolgált, száz évvel később a cs. és k. katonai kincstár vásárolta meg, innen a magyar kincstárhoz került, 1905-ben történt eklektikus átalakítása után, a két világháború között a honvédelmi miniszter lakott benne. Mai formáját az 1944-1945-ös ostrom súlyos rombolásai után nyerte, ekkor lebontották romos nyugati szárnyát (helyére modern lakóépület került - Tóth Árpád sétány 30.), az épületegyüttes társasházzá alakították, homlokzatait pedig az eredeti barokk formában állították helyre az időközben napvilágra került értékes középkori részletek bemutatása mellett. Különösen a két dongaboltozatos, gótikus ülőfülkékkel díszített kapualj, valamint a különleges, lovas és gyalogos bejárattal is rendelkező középkori déli kapu érdemel figyelmet, valamint az utcai homlokzat egységes, gazdag kiképzésű barokk architektúrája.