Galéria

Az 1850-ben épült Bécsi kapu, 1890-es évek első fele Klösz György felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest Az 1936-ra felépített Bécsi kapu, 1936 Berger Rezső felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest Buda visszavételének 250....

A budai vár története 1686 után

elhangzott az első kutbe - a török hivatalos pénteki imádság -, 1686. szeptember 2-án újra keresztény zászló lengett Buda felett. Pontosabban: a fölött a romhalmaz fölött, amivé a város a két és fél hónapig tartó ostrom során lett. A magyar királyok...

A török kori Buda (1541-1686)

Mohács után - Buda elfoglalása előtt 1541 - fontos dátum a magyar történelemben, amely mindenekelőtt Buda török elfoglalásának és az ország három részre szakadásának évszámaként él a köztudatban. Kevésbé ismert azonban, hogy a magyar királyi székhelyet...

Buda város története a kezdetektől 1541-ig

A település előzményei A magyar középkor királyi székvárosai között Buda a legifjabb. A Várhegy fennsíkját koronázó erődítményt és az alatta a Duna partján elnyúló települést, vagyis Buda városát IV. Béla király (1235-1270) alapította a mongolok...

Bécsi kapu előtere, 1686-os emlékművek

A talapzat két, hosszanti oldalán domborművű felirat látható. Jobb oldalon öt sorba szedve latin szöveg olvasható: "BUDA REGIA - EX SERVITVTE - IN LIBERTATEM - RESTITVTA - A[nno] D[omini] MDCLXXXVI", azaz: "Buda királyi vára a szolgaságból a szabadságba...

A budavári királyi palota

A budai Várhegy déli végén a Duna fölé magasodó volt királyi palota épületegyüttese - újabb nevén: a Budavári Palota - a mai formájában a csak a 18-19. századig vezethető vissza. Ráadásul az eredeti arculat a második világháborúban elszenvedett károk...

Hess András tér

A kolostor épületét azonban fegyvertárként, sőt istállóként is használták. A tér környékén esett el 1686-ban az utolsó budai pasa, Abdurrahman. A barokk kor döntő változást hozott úgy a helyszínrajz, mint az épületek és funkciók tekintetében. A tér első...

Szent János-kolostor

A ferences rend Evangélista Szent Jánosról elnevezett kolostora 1270 körül már állt Buda városának délkeleti részén, közvetlenül a keleti városfal mellett. A kolostor jelentőségét jól mutatja, hogy 1301-ben templomában temették el az utolsó Árpád-házi...

Szentháromság-emlék(-oszlop) (Szentháromság szobor)

A budai tanács 1694-ben határozta el egy Szentháromság-emlék felállítását a lakosságot ekkoriban rendszeresen pusztító pestisjárványok elleni védekezés céljából, illetve az azok megszűnése miatti hála jeléül. Az első Szentháromság-szobor alapkövének...

Szentháromság utca 2. - Városháza, Collegium Budapest

a Tárnok és az Úri utcákra tekintenek. Az épület jelenleg nem látogatható, a külföldi ösztöndíjas kutatókat fogadó Collegium Budapest működik falai között. Buda város középkori tanácsházának pontos helyét nem ismerjük. A töröktől visszafoglalt város új...

Lánchíd

A Pest és Buda közötti első állandó híd 1839 és 1849 között épült fel. Az évszázadok óta fel-felbukkanó terv megvalósulásában Széchenyi István grófé volt a fő érdem. Ő fogadtatta el a törvényhozással a szükséges jogszabályokat; mindenekelőtt azt, hogy...

Középkori erődítések

A budai Várhegy fennsíkját uraló erődítéssel övezett települést a mindennapos szóhasználat várnak nevezi (Várnegyed, budai vár, Budavár). Ha pontosan akarnánk kifejezni magunkat, valójában erődített városról kellene beszélnünk. A fogalmak keveredésének...

Bécsi kapu

Helyére 1850-ben másikat építettek, de ezt is elbontották az 1896-os millenniumi ünnepségek kapcsán. Végül 1936-ban, Buda töröktől való visszavételének 250. évfordulójához kapcsolódva Kismarty-Lechner Jenő tervei szerint a lebontotthoz hasonló kaput...

Bécsi kapu tér 1.

Helyén a középkorban lakóház állt, amely Buda 1686-os ostromakor elpusztult, csak földszintjének egyes gótikus és török kori részei maradtak meg. Újjáépítése már a 18. század elején megtörtént, de ma is látható késő barokk alakját csak 1795 körüli...

Országház utca 9.

illetve a kapualj északi falának ülőfülkesorát. Az épület 15. századi tulajdonosai között - Pataki Vidor jeles történész Buda középkori helyrajzáról szóló tanulmánya alapján - feltételezni szokták Handó György kalocsai érseket (1482), majd a...

Országház utca 6.

a földszint középtengelyétől kissé északra tolódott kapuval. A kapu - amely az 1944-1945-ös ostromnak esett áldozatul - Buda egyik legszebb kőkeretes barokk kapuzata volt, kosáríves nyílása felett dús, faragott indadísszel és középen H. G. monogrammal....

Hess András tér 3. - Vörös Sün ház

kivitelű. A kőkeret készítését profiljának műformája az 1260-1270-es évekre keltezi: ez az épület jelen ismeretünk szerint Buda városának első - viszonylagos pontossággal keltezhető - emeletes háza. A nyugati homlokzata előtt folytatott régészeti...

Hess András tér 1-2. helyén - Szent Miklós domonkos kolostor

Buda város egyik legkorábbi, a forrásokban is szereplő épülete. Közvetlenül a városalapítás után épült királyi támogatással. 1252-re valószínűleg készen állt, s 1254-ben már rendi nagykáptalant - egész Európára kiterjedő rendi gyűlést - tartottak...

Hess András tér - XI. Ince pápa emlékműve

Buda 1686-os ostromának 250. évfordulóján, 1936-ban emelték a visszavételt sürgető és hathatósan támogató XI. Ince pápa (eredeti nevén Benedetto Odescalchi) emlékére. A barokkos ízlésű kő talapzaton álló bronz szobor a pápát mintázza fején a pápai...

Dísz tér 15. - de la Motte-palota

1504-ben az egész házat birtokolta. A jelenlegi épület elődje két középkori ház egyesítéséből és újjáépítéséből jött létre Buda várának a töröktől való visszafoglalása után. Az egyik az ostromban teljesen romhalmazzá vált, a másiknak néhány fala,...