Válasszon nyelvet
A(z) budai kötelező, és vár kötelező kifejezést feltételezve, a következő 17 eredmény található.
-
Az 1850-ben épült Bécsi kapu, 1890-es évek első fele Klösz György felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest Az 1936-ra felépített Bécsi kapu, 1936 Berger Rezső felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest Buda visszavételének 250....
-
A budai vár története 1686 után
A romokon újrakezdődő élet Napra pontosan 145 évvel az után, hogy Mátyás király templomában elhangzott az első kutbe - a török hivatalos pénteki imádság -, 1686. szeptember 2-án újra keresztény zászló lengett Buda felett. Pontosabban: a fölött a...
-
A budai Várhegy déli végén a Duna fölé magasodó volt királyi palota épületegyüttese - újabb nevén: a Budavári Palota - a mai formájában a csak a 18-19. századig vezethető vissza. Ráadásul az eredeti arculat a második világháborúban elszenvedett károk...
-
Mohács után - Buda elfoglalása előtt 1541 - fontos dátum a magyar történelemben, amely mindenekelőtt Buda török elfoglalásának és az ország három részre szakadásának évszámaként él a köztudatban. Kevésbé ismert azonban, hogy a magyar királyi székhelyet...
-
Köszöntjük az Olvasót! A budai várnegyed két végén immár több mint fél évszázada a kultúra és a tudomány intézményei kaptak otthont. A második világháború után, a romjaiból újjászülető várpalota épületeiben a jelenlegi Budapesti Történeti Múzeum, a...
-
A budai Várhegy fennsíkját uraló erődítéssel övezett települést a mindennapos szóhasználat várnak nevezi (Várnegyed, budai vár, Budavár). Ha pontosan akarnánk kifejezni magunkat, valójában erődített városról kellene beszélnünk. A fogalmak keveredésének...
-
A budai vár épületei alatt többszintes barlang- és pincerendszer húzódik. Középkori és újkori okleveles emlékeink bizonyítják, hogy a budai polgárok egyik legfontosabb gazdasági tevékenysége a szőlőművelés és az ehhez kapcsolódó borkimérés volt. A...
-
Rövidke utca a vár délkeleti részén a Dísz tér és a Szent György tér között. Az utca középkori előzménye, a Szent János utca déli irányban jóval hosszabb volt: keresztülhaladt a mai Szent György téren (amely akkor még beépített terület volt), és...
-
A budai vár nyugati várfalának a Fehérvári kaputól az Esztergomi sarokrondelláig terjedő belső részén a középkorban és a törökök alatt nem volt végig járható út, mert a középkori városfal tövében csak hadicélokat szolgáló sikátor húzódott. Út csak a...
-
A budai Duna-part királyi palota alatti szakasza a 15. század óta három részre oszlik. Jelen ismereteink szerint Zsigmond uralkodása (1387-1437) alatt épült meg a királyi palota erődítéseinek a Dunához lenyúló, hatalmas, udvarszerű része, a Keleti...
-
Az internetes adatbázis alkotói Szerzők: Fónagy Zoltán történész, MTA BTK Történettudományi Intézet Magyar Károly régész, Budapesti Történeti Múzeum Végh András régész, Budapesti Történeti Múzeum Zádor Judit régész-történész, Budapesti Történeti Múzeum...
-
A mai tér a középkorban a többnyire németek által betelepült, középső városrész piacteréből alakult ki. A korabeli piactér a mainál jóval nagyobb lehetett, északi és déli térfala az idők során erősen változott, eltolódott, míg a keleti és nyugati...
-
Úri utca 53. - ferences kolostor, Helytartótanács, MTA-intézmények
Az 1686. évi ostrom után rögtön Budára érkező ferences szerzetesek vették birtokba a Mária Magdolnáról nevezett középkori templom romjait és az azzal szomszédos négy egykori magántelket az Úri utca és az Országház utca között. Ezen a területen...
-
A Halászbástya átépítését megelőző kutatások során találták meg azt az építményt, melyet utóbb a Nagyboldogasszony-templom melletti temető Szent Mihály kápolnájaként azonosítottak. Első említése 1443-ból származik, de a 18. századi térképek is...
-
Kapisztrán tér, Mária Magdolna-templom, Magdolna-torony (Helyőrségi templom)
A Kapisztrán tér legrégibb épülete a késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony, mára az egyetlen középkori torony Budán, amely viszonylagos épségben és eredetiségében vészelte át az évszázadok során az ostromok okozta sorozatos rombolásokat, az...
-
Budapest városképének talán legismertebb eleme, a város egyik jelképe a Halászbástya. Elnevezését a hagyomány azzal magyarázza, hogy védelmét a halászok céhe látta el; valószínűbb azonban, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról kapta...
-
A budai vár 1849. május 21-i visszafoglalását megörökítő emlékmű terve már 1871-ben felmerült, felállítására - egy 1887-ben hozott döntés alapján - azonban csak 1893-ban került sor. Az emlékmű szoboralakjait Zala György szobrász készítette, míg a...