Egyemeletes barokk saroklakóház az utca keleti felén, a Kard utca csatlakozásának északi oldalán. A keleti oldalon, rövid szakaszon innen északra, egymás mellett álló három lakóház - 21-23-25. sz. - homlokzata jóval keletebbre helyezkedik el az ezen a soron álló többi épületéhez képest. Ennek oka, hogy az utcának ez az északi szakasza egykor térszerűen kiszélesedett.

A 18. század elején épült egy, az 1686-os ostrom során romba dőlt középkori épület maradványain. Ekkori formáját jószerével azóta is változatlanul őrzi. Háborús sérüléseiből 1948-ban állították helyre Meczner Lajos tervei alapján, majd 1970-ben Lipták Irén tervei szerint átalakították. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia vendégházaként szolgál.

Főhomlokzata és Kard utcai mellékhomlokzata egyaránt négytengelyes. Kőkeretes, kosáríves kapuja a főhomlokzat balról számított második tengelyében nyílik. A főhomlokzat egyszerű formájú, középen szalagpárkánnyal és felül egytagú főpárkánnyal. Ablakai sima szalagkeretesek. Kard utcai homlokzatán későközépkori kváderes falfestés maradványai bukkantak elő, valamint egy másodlagosan befalazott római sírkő.

A ház előtt a magyar színháztörténet egyik jeles alakjának emléket állító szobor látható. A posztamens felirata:

Id. Lendvay Márton
a Nemzeti Színház
művésze
1807-1858

A mozgalmas sorsú szobrot 1860-ban egy műpártoló tanár, Tomori Anasztáz készíttette Dunaiszky László szobrászművésszel. Jelenlegi helyére 1971-ben került.