Egyemeletes barokk lakóház az utca keleti oldalán, mely földszinti részén kevés középkori maradványt is tartalmaz. Mögötte, a telek hátsó részében még egy másik épület is áll, melye azonban csak 1816-ban építettek fel.

A telken állt 14. századi lakóház az 1686-os ostrom során romba dőlt, és csak a földszint egyes részei: a kapu, a kapualj és a homlokzati fal maradtak fenn használható állapotban. Ezeket az ostrom utáni korai barokk újjáépítés során fel is használták. Az épület formája azóta keveset változott. Helyreállítását 1966-ban végezték Heinrich János tervei szerint.

Főhomlokzata háromtengelyes, a földszint és az emelet között szalagdísszel, fent egyszerű kiképzésű főpárkánnyal. 14. századi eredetű, félköríves, élszedett kőkeretes kapuja a bal oldali tengelyben nyílik, benne rombuszmintás barokk kapuszárnyakkal. Tőle jobbra kettős ablak helyezkedik el, amelytől ismét jobbra viszont kétosztatú gótikus ablak kőkerete került napvilágra és egyben bemutatásra. Az emeleten három, egyszerű keretezésű ablak nyílik, a baloldali és a középső között sekély, köríves záradékú falfülkével.