Rövidke utca a vár délkeleti részén a Dísz tér és a Szent György tér között. Az utca középkori előzménye, a Szent János utca déli irányban jóval hosszabb volt: keresztülhaladt a mai Szent György téren (amely akkor még beépített terület volt), és folytatódott a királyi palota irányában. Legdélebbi szakaszát a palota északi zárófalának felépítése után szüntették meg. Középkori nevét a ferencesek Szent János kolostoráról kapta, amely már 1270 körül itt állt: temploma a mai Várszínház, lakószárnya a Sándor-palota helyére lokalizálható. Török kori nevét nem ismerjük, de tudjuk, hogy itt, a mai ún. Karmelita udvarnak megfelelő területen helyezkedett el a budai pasák rezidenciája, a Pasapalota. A török kor végére déli épületei elpusztultak, s ezzel elindult a tér kialakulása. A törököktől való visszafoglalás után az utca keleti oldalának egy részét a jezsuiták, majd nem sokkal később a karmeliták kapták meg, akik a 18. század folyamán itt építették fel Szent József-kolostorukat. Róluk elnevezve az utcát sokáig "Carmeliter Gasse"-nak hívták. A rend feloszlatása után a kolostor templomából színházat alakítottak ki (1787), amely - némi megszakítással - ma is működik. Azóta használatos a "Theater Gasse", azaz Színház utca elnevezés. Nyugati oldalának déli részén sokáig polgári épületek álltak, míg északabbra két laktanya, illetve később egy evangélikus templom volt. Helyükön 1879-1896 között több lépcsőben épült fel a Honvédelmi Minisztérium-Honvéd Főparancsnokság épületegyüttese, amely a második világháború során igen erős sérüléseket szenvedett. A romos épülettömb délkeleti részét a föld színéig lerombolták, a többi részen csak az emeleteket bontották le. Az így torzóban maradt épület még 2003-ban is helyreállításra vár.